Szita Szabolcs megállapítását finomítva (miszerint „a második világháború alatti embermentés magyarországi históriája – a mind teljesebben feltárt egyházi cselekedetek kivételével – csak részben ismert. (…) Az eddigi kutatási eredmények bizonyítják, hogy hazánkban az üldöztetéssel való szembenállás nemzetközi összehasonlításban is említésre méltó, emlékezetes tettekre volt képes.”) inkább az emelhető ki, hogy kevés volt a mentő, de mint az eddig legteljesebbnek mondható kézikönyvből (Lebovits Imre – Embermentők) is tudjuk, a hősök többségükben barátok, rokonok. Az önmagáért való embermentés a legritkább eset volt. A külföldi segélyszervezetek (a Nemzetközi Vöröskereszt (Friedrich von Born), Friedrich Born - Holokauszt Emlékközpont, a Svéd Vöröskereszt, International save the children found (Nemzetközi Gyermekmentő Szövetség), a Joint, Redda Barnen szervezet) valamint a diplomáciai testületek (Carl Lutz svájci konzul, Raoul Wallenberg svéd ügyvivő) nagy munkát végeztek veszélybe került honfitársaink érdekében.
Sztehlo Gábor evangélikus pap nevéhez kapcsolódó mentési történet fontos elemeiben már 1989 óta feltárt. A számára felajánlott (s így a Nemzetközi Vöröskereszt védelme alá helyezett) mentőházak teljes körét tartalmazza ez a webes alkalmazáson (Google Earth) összeállított virtuális Budapest-séta. A házak, a mentettek, a mentők rövid történetét foglalja össze, a képi megjelenítésre kattintva vezeti végig az érdeklődőt. Vannak olyan házak, melyeknek 2019-ben már csak a hűlt helyüket találni, más (új) került a telekre, s vannak olyanok is, melyek eredeti (1944-es) – azóta már felújított, de korhű – képüket mutatják. Színes és fekete-fehér változatban is láthatóak a házak. A napjainkban készített fotókat Főző Péternek köszönhetjük!
A házakban mintegy 2000 üldözött embert, köztük több mint 1600 zsidó származású gyereket mentettek meg a második világháború alatt. (A Jó Pásztor Missziói Alapítvány 1945 tavaszi beszámolója szerint: 1944. október 1-től 1945. február 1-ig több mint 2000 személy fordult meg 32 otthonban, melyhez listát is mellékeltek.)
A Sztehlo Gábornak felajánlott házaknál minden esetben gondos körültekintés után a Vöröskereszt delegátusa döntött, kinyomozva, hogy kié a ház, nem provokátorral állnak-e szemben, stb. A delegációnak külön gazdasági irodája is működött, Gyürk István (hívő katolikus, békeidőben egy lakásépítő szövetkezet igazgatója) vaskézzel irányította a 2000 ember élelmezését és ellátását. (Az ostrom alatt a gazdasági hivatal már nem működött, de helyiségeiben menedéket adott azoknak, akik máshol nem leltek búvóhelyet.)
A megjelentetett adatok (mely 42 mentőhelyet mutat be!) többszöri szűrőn, ellenőrzésen estek át (a levéltári anyagokat – Budapest Főváros Levéltára Terv-és Térképtár, Budapest Időgép – összevetettem a visszaemlékezésekkel, főként Sztehlo Gábor: Isten kezében c. szerkesztett naplójával Életrajz: Isten kezében - Luther Kiadó, valamint a témával foglalkozó történészek munkáival) Így is elképzelhető pontatlanság, hiba, ezért kérem, aki ilyet talál vagy kiegészítő adatai vannak, jelezze!
B. Kádár Zsuzsanna - zskadar60@gmail.com
2019. szeptember 25. (Sztehlo Gábor születésének 110.évforduláján)
Fotókat készítette: Főző Péter - fozopeter@citromail.hu
1945 tavaszától a mentőhelyek részben megszüntek, részben gyermekotthonokká alakultak át, amely egy új korszakot jelentett Sztehlo Gábor tevékenységében is. A 200 gyermek között mintegy 25-30 volt olyan, aki már 1944 októberétől Sztehlo Gábor otthonaiban kapott menedéket. Rajtuk kívül még 50 zsidó származású gyerek Budapest ostroma után került oda. A Gaudiopolis, a Pax gyermekváros működése már egy másik történet...
14. Tárogató u. 21. (Hidegkúti út 30/a)
15. Hűvösvölgyi út 56-58. (Hidegkúti út 36.)
23. Lorántffy Zsuzsanna utca 3. /gyermekkórház/
24. Lorántffy Zsuzsanna utca 5.
36. Kakukk út 6-8. (Kakukk út 8/a.)
38. Tamási Áron utca 37-39. (Tamás utca 37-39.)